Kryon: Visszatérés Lemúriára

Visszatérés Lemúriára

Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!

Egy üzenetet kívánok átadni nektek, melyről eddig még soha nem beszéltünk. Olyan tulajdonságokról, amiket azelőtt sohasem hallottatok. Mégpedig azért, mert itt ülök ezen a helyen (Hawaii-n – a ford.), és ez olyan egyedi üzenet, amit csak itt lehet átadni. Eljött az ideje az átadásnak, mert vannak olyanok, akik fogják, megértik, akik hallgatják – köztük olyanok, akik még csak nem is ebben a helységben vannak. Ez csodálatos, mivel a plejádi anyák tanításairól szól. Különösképpen arról, hogy hogyan tették azt, amit tettek, mit tanítottak, miért tanították, és hogy azt kik tanulták meg. Nem adhatnám át ezt az üzenetet, ha nem itt lennék ennek a hegynek a csúcsán, ahol az megtörtént. Nem a csúcson történt, hanem a parton, de ennek a hegynek a partján. Itt vagytok, és én is itt vagyok. Nem adhatnám át ezt az üzenetet, ha most nem lennék lemúriai tanítókkal körülvéve mindkét oldalról – és hát igen, ők jelen vannak. Az ő Akashájukat is felhasználtam, csakúgy mint azt, amit Kryon tud, hogy elétek tárja azt olyan módon, amit meg is tudtok majd érteni.

Kedveseim, amit ebben a pillanatban bemutatok nektek, azt akként fogják tanulmányozni, ami. Van olyan része, ami rejtett, és van olyan, amit a ma tanárainak tanárai fognak csak megérteni. Más részeit – ha hiszitek, ha nem –, csak fizikusok fogják megérteni. Hol is kezdjem? Ez a hegy, az igazság tekintetében az Akasha „indítóállomásaként” szolgált. Mi lenne a csillag-anyától származó első lecke azon újonnan érkezett emberek számára, akiknek 23 pár kromoszómájuk volt? Milyen lenne az információ? Milyen tiszta lenne? Mennyire lenne egyszerű? Annak érdekében, hogy bárhová is születnek le a legközelebbi alkalommal és azután, ez követni fogja őket az Akashájukban. Tudni fogják, emlékezni fognak rá. A szabad választással vagy használni fognak belőle valamennyit, vagy sem. Az értelemmel és a kultúrával, azzal, amivé majd alakulnak, ennek egy része fontos lesz, egy része növekedhet, más részét pedig elhajítják. Ilyen a szabad választás.

Ám én a nyers igazságot, a dolog lényegi magját fogom átadni nektek. Ezt tanították egészen a kezdetektől fogva, a gyermekeknek csakúgy mint a felnőtteknek. Elmondom nektek, hogy mi volt az, és hogy miért volt. Más volt, mint képzelnétek. Bölcsesség van mindabban, amit el fogok mondani nektek, ami a csillagokból érkezőktől származik. Talán az ehhez hasonló helyeken összegyűlt emberi lényeket láttok magatok előtt, ahogy ülnek és néznek egy tanárt, de ez egyáltalán nem így ment. Ez korán kezdődött el. Amit tanítottak, az egy forma köré alapult, és ez a forma a gyermekektől a felnőttekig ugyanaz maradt. Bonyolult volt, mert ami a formán belül volt, az fejlődött aztán tovább. Hadd magyarázzam meg! Az első és a legösszetettebb dolog, maga a forma: egy kerék. Egy kör, melyben küllők vezettek a középpontba. A középpontba futó küllők száma pedig öt. Öt küllő fut középre a kerék mentén. Társam, lassíts le! Át fogom adni nektek ezeket a dolgokat, amiket sohasem hallottatok még azelőtt. Olyan vizualizációkat fogok megadni a számotokra, amiket aztán felfokozhattok mindegyiket felhasználva, így azon kettő Akasáját is, akik mellettetek ülnek. Hogy hogyan nézett ez ki, mi is történt, milyen érzés volt. A tanár – a lemúriai tanító, aki plejádi volt – mindig nő volt. Nem a középpontban állt, hanem mindig a kör mentén járkált, amikor tanított. Így hát, sohasem volt egyetlen felmagasztalt, kiemelt hely sem. A gyerekekkel kezdték. Ha voltatok lemúriaiak – és sokan közületek azok voltak –, akkor ezt már gyermekként megkaptátok. A körnek neve is volt, de hadd magyarázzam meg, hogy miért is volt pont öt! Az elnevezés és a szám összetartozik. Ez nem számmisztika – ez sokkal, de sokkal előbb is létezett már. Az emberi lény meglátta a számok energiáját, és rendszereket fejlesztett ki hozzá. Ez nyersebb dolog volt. Ott volt az öt. Az öt küllő a középpont felé. A keréknek neve is volt: „Az egyensúly keresése”. Bár keréknek hívták, le volt téve eléjük a földre, tanulás céljából. Egy földön fekvő, a középpont felé vezető, öt-küllős kör.

Miért öt? Kedveseim, az öt nem épp az, amire számítotok. A természetben ugyebár, majdnem minden párban van kiegyensúlyozva. A galaxis húzó-vonó energiája, a yin és a yang, a fény és a sötétség, a fizika szabályai: az erős és a gyenge kölcsönhatás, minden párban áll – nem így az öt. Az egyensúly keresése volt ezen megszentelt kerék témája. Minden küllőnek volt neve, és azokat elmagyarázták a gyerekeknek és a felnőtteknek. Miért is az öt? Most belemegyünk abba, amit a plejádiak szerettek volna, ha az emberiség megértene és a kezdetektől fogva ismerne: a mágneses mezők. (Kryon mosolyog) Nem fog sokáig tartani, ne lépjetek le csak azért, mert nem szeretitek annyira a tudományt! A mágnesesség alapjai – a nagyon kezdeti információk szintjén – rendkívül egyszerűek. Fizikusok, bocsássatok meg ezért nekem! Szuper egyszerű. Egy túl sok elektronnal rendelkező atom ellentétben egy olyannal, aminek nincs elég elektronja: pozitív és negatív pólust hoz létre, ahogy megpróbálnak egymáshoz kapcsolódni, hogy kiegyensúlyozzák magukat. Ez tehát egy mágneses mező. A mágnes két pólusa: a pozitív és a negatív. Mióta elkezdtünk fizikát magyarázni, elmondtuk nektek, hogy a mágnesesség az egyetlen olyan dolog az alapvető fizikában, ami változásért kiált. Vannak módok ezen két rész kapcsolatához, a túl sok, illetve a túl kevés atommal rendelkezőéhez. Ha rá tudtok jönni, hogy hogyan bánjatok a sokkal rendelkezővel, és hogy az miképpen kapcsolódhasson a kevéssel rendelkezőhöz, illetve fordítva, akkor meg is változtattátok a részek kapcsolatát és szinte bármit megtehettek.

Ez a kerék tehát 5 küllős, és egyensúlyért kiált – még a tanítás kerekének formáján belül is. Öt. Ez hat helyet hoz létre. Az öt küllő – hat helyet. Még a számmisztika előtt, a 6 kiegyensúlyozott számként volt ismert. A tanító mindig a csillag-anya volt. Csodálatos, szeretetre méltó rápillantani, mert mindig jóindulatú, együttérző, és a gyerekek szerették is az anyákat. Még a 7 évnél fiatalabb gyerekeknek is voltak hasonló „játékkerekeik”. Nem kellett játszaniuk velük, vagy a plejádi anyáktól tanulniuk, amíg 7 évesek nem lettek. Megvolt a szertartása annak, amikor elkezdhették körbeülni a kereket a plejádi anyával. A gyerekeket 7-13 éves korig tanították. 13 éves korban nemek szerint szétválasztották őket. Innentől a kereket másképpen tanították a férfiaknak és a nőknek. A 13 éves kor képviselte a menstruáció átlagos idejét. A lányok elkezdtek anyákká válni, és ez mindent megváltoztatott. Arra a megszenteltségre is késszé váltak, amiről a férfiak esetleg még csak tudni sem akartak. Mivel értették a különbségeket, és a lemúriai férfiak és nők között jelen lévő megbecsülést és tiszteletet. Jelentős különbség volt a feladatokban – mindenki azzal foglalkozott, amit jól csinált. Nem volt osztályok szerinti elkülönülés. Az elfoglaltságaik szerint különültek el, így például nem kérték meg a férfiakat arra, hogy gyermeket szüljenek, és nem kérték meg a nőket arra, hogy halásszanak. Hadd mondjam el, hogy hogyan is működött ez! A nők otthon maradtak és tanultak. Gyermekeket szültek és tanítottak. Ők voltak, akik a leginkább intuitívak voltak azon tekintetben, hogy megmondják a férfiaknak, hol halásszanak, mit tegyenek, és hogy azt hogyan tegyék. A férfiak ültek, és hallgattak rájuk, mert az működött. A nők nem foglalkoztak a halászat egyetlen részletével sem. Jók voltak abban, amit csináltak. Szültek, tanítottak, tanultak, és sámánokká váltak. Ők rendelkeztek a fejlettebb információval.

Néhány egyéb információt is át akarok adni még számotokra a nőkről és a férfiakról. A férfiak sohasem gondoltak arra, hogy miután tengerre szálltak, és elboldogultak a fogás nehézségeivel, hogy a halat ezek után odaadják a nőknek megfőzni és ételként elkészíteni. Ez az ő haluk volt. Volt néhány vicc is, amit a lemúriai férfiak a nőkről mondtak, a nők pedig a férfiakról. Helyénvaló volt ez? Meg fogom kérdezni az ősöket, akik a bal oldalamon képviseltetnek. Elmondhatom ezeket? Az ősök azt mondják: nem. Kryon vagyok, nem kell megfelelnem az ősöknek. (Nevetés). Ilyenek tehát a viccek – rövidek. A férfiak összegyűlnek, és azon viccelődnek, hogy: „Sohase adjatok halat egy nőnek! Nem tudja, hogy mit tegyen vele. A végén csak megáldja és szertartást végez.” A férfiak tudták ezt. A nők is összegyűlnek. „Nehogy hagyjátok egy férfinak, hogy felfedezze a megszentelt körök alkotóelemeit, mert meg fogja próbálni megfőzni őket!” Ilyenek voltak hát a viccek. Nem vagyok biztos benne, hogy miért nem akarták az ősök, hogy elmondjak bármit is. Köztudott volt mindez és szépséges. A feladatok és a célok mindig olyanok voltak, amiknek volt értelmük.

Térjünk vissza a gyerekekhez, vissza a körhöz, vissza a tanításhoz! Az egyensúly megteremtése – ez volt a neve a keréknek. Öt küllő. A gyermekek körbeülték a kereket. Alapvető információ a kezdetekkor – ez az, amit meg fogok beszélni veletek, mert ez az, ami a későbbiekben aztán megváltozott. Hogyan és mit is lehet egyetlen kerékről tanítani egy egész életöltőn át? Meg fogom mutatni nektek. Meg fogjátok érteni a bonyolultságát is, de valójában ez rendkívül egyszerűen indul. A gyerekek a körben ülnek. A plejádi tanító körbe járja a kereket – ez fontos. Nincs fontossági hely és sorrend. Nostehát, a tanár mindig mozgásban van. Így az emberi lény nem linearizálja a folyamatot. Ez vonatkozik arra, amit a kerékkel kapcsolatban megbeszéltünk. A gyermekek édesanyái mindig jelen voltak – mindig. 7-13 éves korig. Ez szintén okkal történt. A gyerekek nem vákuumban, nem egy lezárt buborékban tanultak. Ami át lett adva és meg lett mutatva számukra, azt intelligens módon megbeszélhették a szüleikkel, mert a tanulásuk alatt ők is jelen voltak. A férfiak természetesen halásztak. Ennek ez a módja. Kedveseim, tekintsetek rá erre, és tekintsetek rá annak okára is! A nők rendelkeznek az intuícióval, ami a gyerekekhez szükséges. A férfiak nem annyira, ők más dolgokkal bírnak. A faluk felépítéséhez szükséges intuícióval, hogy összerakják a túléléshez szükséges dolgokat, hogy gondoskodjanak a családjaikról, hogy elmenjenek gyümölcsöt keresni, ételt találjanak. A nők otthon maradnak, tanítanak, és tanulnak.

Mind az öt küllő a középpontba tart. Nos, fel fogok fedni valamit a középpontról. Ez volt minden plejádi tanításának a kiterjeszkedési lehetősége. Egy kerék hevert a földön, ami viszonylag nagy, gyerekekkel és felnőttekkel körbe ülve. Ez egy összejövetel volt. Minden küllő a középpontba tartott, és a középpont nem volt kicsi – tulajdonképpen túlméretes volt – a „nagy középpontként” vált ismertté. Ennek közepén az emberi lény bármit elhelyezhetett, amit csak akart, hogy az képviselje a középpont nagyszerűségét. Mindenkire kihatott valami módon az, hogy a Nap lehet az, amit elképzelhettek ide. Ezért tudtak azon egyszerű csillagászati alapelvről, amit a plejádiak mondtak el nekik arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Megteremtve ezáltal az évszakokat, és tudva azt, hogy a Föld önmaga körül is forog – létrehozva a nappalokat és az éjszakákat. A kezdetektől fogva még a gyerekek is megértették és felfogták, hogy a középpontot metafórikusan talán a Nap képviselte. Éjjel, amikor különleges tanításokat adtak át, egy lánggal jelképezték a Napot. Egy olyan lánggal, ami halolajjal égett. Ennek elég hamar lett egy beceneve: a „Nagy Központi Nap”. Ha követitek a 28 éve zajló tanításaimat, nos, akkor tudjátok, hogy mi is ez. Ez nem valami a galaxisotokban, nem valami az univerzumban, nem valami olyasmi, amit körbejárhattok. Ez minden tanítás középpontja, ez minden igazság középpontja. Minden küllő ebből a középpontból indul ki, illetve ide érkezik meg – a Nagy Központi Napba. A kezdetektől fogva használtuk ezt a kifejezést, és ti nem tudtátok, hogy ez mit takar. Most – elhagyván 2012-t – emlékezhettek rá, hogy mi is ez.

Ebből következik az, hogy a küllőknek is van nevük. Mindegyikhez tartozik egy-egy tanítás, amit át is fogok adni nektek. A gyerekek először az elnevezéseket jegyezték meg, mert nem volt más értelmük. Mint ahogy ti is megjegyeztek olyan dolgokat is az iskolában, amik csak később nyernek értelmet. Mielőtt igazán megértenétek a szorzótáblát, megjegyzitek és megtanuljátok azt. Mielőtt valóban megértenétek és használnátok a nyelvtant, néha előbb jegyzitek meg a hozzátartozó szabályokat. A gyerekek jók ebben. Megjegyezték a küllők öt elnevezését, mert később erre még szükségük lesz, mivel azok megváltoznak. Nem a nevükben, hanem abban, hogy mit is jelentenek számukra. A küllők mindig mást és mást jelentenek egy 7 és egy 13 éves számára, és méginkább többet egy 30 vagy egy 40 éves számára. Mire pedig végeztek a tanulással, maga a kerék „felemelkedik” számotokra, vagyis: meghaladja önmagát. Olyan nagy igazsággal teljes, ahogy a küllők elkezdenek továbbfejlődni a legyegyszerűbb jelentéseikből és az elnevezéseikből. Ahogy alapszinten megadom nektek a neveket a kezdetektől, a gyermekeknek volt egy elképzelése arról, hogy a küllők mit is jelentenek – de mindegyik téves volt. A küllők tulajdonképpen mindkét irányban rendelkeznek energiával – a középpontól a kerület felé, és fordítva –, de először egyáltalán nem így látták ezeket. Elsőre csupán egyszerűen küllők voltak, nevekkel.

Hadd adjam meg számotokra a neveket! De előtte még hadd mondjam el nektek azt, hogy azok hogyan is voltak képviselve minden egyes alkalommal. Akár gyerekeknek, akár felnőtteknek, azokat megtanították. Amikor a plejádi tanító elkezdte a tanítást, azt mondta: „Kezdődjön a számok játéka!” – mivel az egy játék volt a számokkal. Nem fejtörő, hanem játék. Minden egyes személy résztvett ebben a számjátékban a kör kerülete mentén, ami egy adott egyénnel ért véget, legyen az fiatal, gyermek, vagy épp felnőtt. A játék mindig ugyanaz volt. Bárhol is állt meg a számjáték, a személyhez legközelebb eső küllő – amit addig még nem tanulmányoztak – került megtanulásra és beazonosításra aznap. A tanár bölcsességének köszönhetően ez azt jelentette, hogy a küllőknek nem volt hierarchiája. Nem volt semmi, amivel elkezdték vagy befejezték volna. Nem volt lista. Nem volt olyan, hogy: „Ez fontosabb.” Egyáltalán nem volt hierarchia, nem volt föl- és alárendeltség. Látszólag a játék választotta ki azt a küllőt, amit nevesítettek, beazonosítottak, vagy megtanultak. Látjátok ebben a bölcsességet? Semmi sem volt a másiknál fontosabb, mert a kör mentén központosult minden – kezdet és vég nélkül. Nostehát... tegyük fel, hogy a számjáték véget ért, és így beazonosítjuk a küllőket, de egyáltalán nem hierarchikus sorrendben. Most megadom nektek ezen neveket. Elmondom, hogy mit gondoltak a gyerekek a jelentésükről – és azt is, hogy valójában mit jelentenek. Ezáltal megláthatjátok, hogy hogyan is tanulhattok egy küllőről egy életen át úgy, hogy igazából sohasem tanuljátok meg. Az elnevezések egyszerűek. Kicsit körülírom jobban a neveket, mert nem az akkori nyelvezet szerint adom át őket. A legjobbat nyújtom, amit tudok, és átadom azt is, hogy mit jelent a nyelvezet a gyerekek számára. Ez az, ahol is ez elkezdődik.

Első alkalommal halljátok hát az 1. számú küllő elnevezését, amiről tanultak. Nem a legfontosabb, nem a legkevésbé fontos, egyszerűen csak az első, a játék által kiválasztva. Ezt úgy hívják: „Visszatérés a középpontba”. Visszatérés a középpontba. Visszatérés a középpontba. A gyerekek azonnal megértették, és azt mondták: „Nos, ez a plejádi anyánk, aki a csillagokból származik, ahol lennie kell egy olyan helynek, ahová megyünk, amikor itt bevégezzük.” Látjátok, a lélek lényegének elképzelése rögtön ott volt velük. Aztán mindannyian azt mondták: „Igen, miután itt végzünk, visszatérünk a középpontba, a Nagy Központi Napba, ahonnak minden dolog származik. A középpontba, a csodálatos középpontba.” Visszatérés a középpontba. Megjegyezték hát a „Visszatérés a középpontba” elnevezést.

Megadom hát a küllők nevét – és aztán visszatérek hozzájuk majd egyesével, átadva a jelentésüket is, a valódi jelentésüket. A 2. küllőt, amiről tanultak, úgy hívják: „Csillagkormányzás”. Csillagkormányzás. A gyerekeket ez nagyon izgatta, mert tudták, hogy a plejádiak a csillagokból érkeztek. Annak érdekében, hogy idejussanak, valahogyan kormányozniuk kellett az útjukat. Azt mondták: „Ez lesz végezetül a küllő, végre megtanuljuk, hogy hogyan is kormányoznak a csillagok között. Meg tudjuk csinálni mi is azt, amit az anyák tettek. Igen, odajutunk. Odajutunk.” Csillagkormányzás.

3. számú. Nehéz, nehéz, nehéz... „Gyermeki élet”. Mit is jelenthet ez: gyermeki élet? A gyerekek azt mondták: „Ez a ma átadott küllő neve. Holnap, amikor öregebbek leszünk, megváltozik. Ez a miénk, a gyerekeké. Ez az élet, amit gyermekként élünk. Meg fogjuk tanulni, hogy ez hogyan is működik.” Gyermeki élet.

4. számú: „Emberi Isten”. Emberi Isten. Megjegyezték ezeket az elnevezéseket – Emberi Isten. Ez volt az első alkalom, hogy kimondták: „Lennie kell egy prófétának. Történnie kell valaminek, kell lennie egy embernek, aki Istenné válik. Ez a jövő számára szól, amit most nem értünk. Nem értjük az elnevezést sem: Emberi Isten.”

5. számú. Egyszerű, ám egyúttal mégsem annyira az. „Tükörnek” nevezik. A Tükör. Öt küllő – a gyermekek által megjegyzett furcsa elnevezésekkel. Aztán a tanítási, tanulási folyamat elkezdődött... Lassan, módszeresen, egyszerűen és elegánsan. Az anyák is elkezdtek tanítani a küllőkről a gyermekeknek. A gyermeki elképzelések lassan emeltebb, magasabb szintűvé váltak a számukra, és aztán a dolog minden alkalommal, évről évre egy kicsit nehezebbé vált. A gyermekek – példának okáért – csupán a harmadik évben értették meg azt az elképzelést, hogy a küllők mindkét irányban működnek – a középponttól kifelé, és fordítva. De ahelyett, hogy a leckéket adnám át a számotokra, azok minden fölcserélését és átszűrődését, inkább hadd adjám át nektek a küllők alapvető, elemi igazságát és tisztaságát!

Az öt elnevezés – az öt alapvető igazság volt, amit a plejádi anyák át akartak adni az emberi lényeknek, elhelyezve azt az Akashájukban. Hogy amikor elhagyják Lemúriát, ismerjék a „visszatérést a középpontba” – ami maga az újjászületés. Az egész elképzelést, hogy mindkét irányba haladtok – jöttök és mentek a Nagy Központi Napból. Tanulmányoztátok ezt ma már? Megláttátok a szépséget, az eleganciát, az összetettséget, a tiszteletet, a szeretetet, amely azon rendszeren belül van, – ami megengedi a számotokra, hogy jöjjetek és menjetek onnan, – amit központnak, a Teremtő Forrásnak neveztek? Hamarosan azok a gyerekek, akik már idősebbek voltak, megértették, hogy a Nagy Központi Nap, az a csomópont – amit néha tűz, néha egy darab gyümölcs, vagy bármi más dolog jelölt (a kerékben – a ford.) –, az volt az Isten, a mindenhol jelenlévő Szellem, és az vált a Teremtő Forrássá. A gyerekeknek nagyon nehéz a Központi Forrásról beszélni, hacsak nem voltak az elegáns tanításnak és a megértés rétegeinek kitéve újra és újra, éveken át. Ez volt az 1. számú küllő. A középpontba való visszatérés, és aztán a középpontból kifelé, majd pedig vissza... a ami ennek a szépsége: az elképzelés, hogy sohasem haltok meg. Erről – hogy a halál egy átmenet – mindig tanítottak a gyermekeknek. Nem kell félni tőle, mivel ti, az esszenciátok visszatér. A test elhasználódik, a lélek nem. Ez hát az 1. számú küllő, és ez csodálatos. Mint ahogy az 5., a 3., 2. és a 4. is az, a játéktól függően.

A „Csillagkormányzás” a második, amit ma tanulmányozunk, szeretni fogjátok. Ez az, ahogyan az életeteket kormányozhatják a csillagok. Ez az asztrológia. Csillagkormányzás. Már a kezdetektől fogva elmagyaráztuk, hogy miért is és hogyan működik az asztrológia. Nem fogjuk újra megtenni csak, hogy azt mondjuk – működik, mert ennek a fizikához van köze, nem pedig az ezoterikához: igen, a fizikához. A Napotok mágneses mezejéhez és a gravitációhoz van köze – és ahhoz, hogy azok rokonságban állnak egymással. A Napotok „esszenciális lenyomatához” van köze, a bolygó pólusainak a gravitációjához. Ahhoz, ahogy a gyerekek csillagokat látnak ott, ahol fény van az égen. Ez a mintázat aztán rányomódik erre a bolygóra a napszél által, és a gravitációtok, valamint a mágneses mezőtök által el- és befogadásra kerül. Láttátok valaha a sarki fényt? Ezek azok a szikrák, ahol is a napszél és a mágneses mezőtök összevegyül, és az információ elrendeződik és ráhelyeződik a bolygóra. A csillagkormányzás volt az az elnevezés, amit az az ötlet adott, hogy amit a mennyekben láttok, az hatással lehet arra, hogy kik is vagytok, és mit is tesztek – a születési időtök függvényében. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez ugyanaz az északi és a déli féltekén. Akár egész életetek folyamán tanulmányozhatjátok ezt. Látjátok? Egész életeteken át lehet tanulmányozni azt, amit újraszületett emberi léleknek neveznek. Azt nem reinkarnációnak nevezték, ami így az elkülönülésről szólt: lélek a testben – a fizikai test említése nélkül. Az az élet körforgása volt, a maga teljes egészében. A szépség körforgása, a szereté, nem pedig a halálé. Két fogalomról esett szó ezidáig... gyönyörűek. Elsőre egyszerűek, ám mégis összetettek.

A harmadik, amit tanulmányoztak, és amit ma bemutatunk nektek, az a „Gyermeki élet”. Ezt valószínűleg nem fogjátok elsőre megérteni, és közületek most néhányan bizonyára a fejüket fogják vakarni. Ez azon egyik alapvető küllő, amely van annyira fontos, hogy itt és most ebben jelen lehessen kedveseim. Minél hosszabban fent tudjátok tartani a hozzáállást, az eleganciát, a humort és a gyermeki örömöt, annál hosszabban fogtok élni. Gyermeki élet – soha ne veszítsétek el! A gyerekeket születésüktől fogva tanították. Mindazont tudás és információ, amivel most rendelkeztek, lehet, hogy elszáll, ha nem vagytok óvatosak. Ne veszítsétek el ezt, mert el fogtok kezdeni haldokolni, amint megteszitek! A betegségek hozzátok kapcsolódhatnak, ha elhajítottátok azt. Viszont kedveseim, ameddig rendelkeztek az örömmel, és azon kisgyermeki izgalommal, amit most tanultatok. Ameddig ezt megteszitek, addig nagyon hosszú életet fogtok élni. Ne hajítsátok azt el! Emlékezzetek rá! Nem számít, hogy mi bukkan fel, nem számít, hogy milyen szomorúság van jelen, nem számít, hogy később mit kell felnőttként mérlegeljetek. Ezt soha ne veszítsétek el! Ne feledjétek! Gyermeki élet! Ez hatással lesz az életetek hosszára, és amint eltűnik, elkezdtek meghalni. Milyen fontosnak vélitek is ezt a küllőt? Ennek az emberi lény egészségéhez van köze. Arról szól, hogy rendelkeztek az emberi természet egy olyan tulajdonságával, ami a biológiához beszél. El tudjátok képzelni ugye, hogy milyen hosszasan is lehet tanulmányozni ezt a küllőt? Az emberi elme hatalma az anyag felett. De a legfontosabb dolog, amit mindenképp érdemes fejben tartani az, hogy: „Ne veszítsétek el a belső gyermeket!” – ez az, amit a plejádi anya mond. Ne felejtsétek el! Ez elsődleges a létezés szempontjából.

A négyes számú: az „Emberi Isten”. Ez az a tanítás, ami szerint a Nagy Központi Nap, a csomópont küllőjén át összekapcsolódik a külső körrel, és abban kétirányban halad. Istenek vagytok. Isten – Ti magatok vagytok. Megszenteltek vagytok. A kezdetektől, az eleganciától, e két szó nem teljes megértésétől, ám megjegyzésétől, egészen a haladó leckékig, melyek arról szólnak: milyen tudni azt, hogy ennek a központnak vagytok a részei. Nos, ezért is születtek újra. Az egyik középpont elkezd kapcsolatba kerülni másokkal. Ez a haladás. Nincs öt különálló rész (küllő – a ford.), hanem inkább úgy fogalmazhatnánk: az ötnek rétegei vannak, melyek egymással kommunikálnak. Négy beszélhet egyhez, kettő pedig háromhoz. Ez hát az „öt kerekének” összetettsége és eleganciája. A bennetek lévő Isten soha nem távozik. A gyermek pedig megtanulta, hogy kapcsolat áll fenn a középponttal. Egy gyönyörű kapcsolat, amiről többet is fognak még tanulni, de hozzá kell szokniuk. Azt gondolták az elején: „Én vagyok a középpont” – ami később már így szólhat majd: „Megszentelt vagyok. Isten vagyok.” Csodálatos.

Ötös számú: ez a legrejtélyesebb, a „Tükör”. A gyerekek nem érthették meg a tükröt mindaddig, amíg kicsivel idősebbek nem lettek. Azt mondták: „Igen, úgy gondoljuk, hogy tudjuk.”, „Azt gondoljuk, hogy tudjuk.”, „Jól meg kell nézni magunkat, és meg kell javulnunk! Jobban kell viselkedni a szülőkkel! Nézzetek a tükörben önmagatokra, és gondolkodjatok el!” – Tévedtek. Nos, ha tudom, akkor elmondom nektek, hogy mi is a tükör? A tükör. Hogy is mondjam el ezt nektek? Látnotok kell magatokat és Istent együtt a tükörben. Nem önmagatokat, nem a tükörképeteket kell lássátok, hanem Istent. Nem a tükröt kell lássátok, hanem egy másik emberi lényt kell magatokban felismerjetek. A tükör bennünk van. Ez csupán a tanítás első rétege, Isten keresése, és önmagatoké másokban. Egyfajta közösségé, ahol minden dologban jelen van az egység. Aztán a tükör elkezdi visszatükrözni Gaiát, a természetet. Elkezdi visszatükrözni az embert, az ember pedig az együttérzésben, a rendszerben tükrözi vissza azt, amiként és ahogy abban működik. Azt mondhatjátok, hogy a tükör egy felettébb magasztos, jelentőségteljes tanulmány. Talán az is – de egyenlő a többi néggyel. A tükröt a mai napig félreértik. Ez a minden együttesen létező dolog egysége. Ez a minden tanulmányozása, ugyanakkor az egy tanulmányozása is. Ez a... – készüljetek! – „Vagyok, aki vagyok!” eredete. Ez hát az ötös. Látjátok, hogy miért is van annak egyfajta értelme, hogy a tanítás kiteljesedik a Nővériségben, ahol a nők aztán rendelkeznek mindazzal, amit sámánokként tudniuk kell? A férfiaknak pedig elegendő volt tudni: ez olyan elegancia, amit nekik nem tanítottak, mert nem szükségszerűen voltak felszerelkezve a kellő intuícióval hozzá. Minden férfi megértette ezt akkoriban, mindegyikük.

Ez hát a csillagokból származóak kezdeti tanítási története kedveseim, és egyben ezé a helyé, ezé a hegyé is. Ezek azok a dologok és felismerések, amiket valójában ezek alatt értettek, és ők – a lemúriaiak – voltak azok, akik részt vettek benne... és ez így folytatódott évezredekig. Ezek az alapvető, elemi igazságok, a legalapvetőbbek. Azok, melyeknek hatására olyan emberek fejlődnek ki, akiknek egy napon esélyük van a tudásra és az ébredésre – a tudatosságra, hogy folytassák a kerék tanulmányozását. Üdvözöllek benneteket a „Kerék folytatásában”! Hívjátok annak, aminek csak akarjátok! Minden, amit ma tanultatok és láttatok, az ennek a része. Minden, és a továbbiakban is az fog maradni. Azt szeretném, most ha megragadnátok ezt a pillanatot, és gratulálnátok önmagatoknak azért, hogy egy olyan időkeret valóságán jöttetek keresztül, amin nem sokan jöttek még át! A csomópontok és nullpontok miatt, a plejádi anyák visszatérése miatt. Amiatt nézzetek örömmel és tisztelettel saját magatokra, hogy érzitek azokat a dolgokat, amikről nem is gondoltátok volna, hogy érezni fogjátok őket. Hogy olyan megértésekkel térhettek haza, amiről nem is gondoltátok volna előtte, hogy meg fogjátok őket érteni. Sok tudni- és visszaemlékezni való van még kedves lemúriai, de mostanra legyen ennyi elég.

És ez így van.

Kryon

Forrás: Magyar Kryon Honlap

Dátum: 
2017. 12. 19-22.
Rovat: