Kryon: A félelem működésének módja

A félelem működésének módja

Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!

A kérdés, hogy „kinek is gondoljátok magatokat” egy kijelentéssé vált: „akik vagytok”, vagy „ez az, akik vagytok.” Ezt a Teremtő nézőpontjából halljátok. Egy olyan nézőpontból, amit senki más nem ad nektek. Azt szokták elmondani nektek, hogy ki lehet a Teremtő. Én viszont arról beszélek, hogy mit tehetnétek meg annak érdekében, hogy örömöt szerezzetek a Teremtőnek. Én jövök és azt mondom, hogy ez az, amit a Teremtő gondol: ha egy darabkája vagytok mindannak, ami létezik, ha olyan ősiek vagytok, mint Isten – akkor bennetek rejlik a korszakok bölcsessége. Belépve abba és megérintve azt, ami az emberi természet fejlődésének része. Ezek voltak azok a leckék, amiket a társam átadott ma nektek, hogy megmutassa nektek a jövőt. Azonban kedveseim, még nem vagytok ott.

Nos tehát, néhány kellemetlen dologról szeretnénk beszélni. A küzdelmes vesződségről, a kinyilatkoztatásokról, azon változásokról akarok beszélni, amelyek most történnek. Ez egy aktuális közvetítés – nem a múltról szól, és nem is a jövőről. Valójában arról szól, hogy milyenek a jelenlegi körülmények. Talán erre bepillantást is adhatunk nektek a közvetítés folyamán, megmutatva pár olyan dolgot, amire nem számítottatok. Mindezt szeretetben adjuk át. Aztán, ha áttekintetek velem együtt néhány olyan dolgot, amit korábban átadtam a számotokra, és összehasonlítom azzal, hogy mi is zajlik manapság – akkor össze szeretném kötni majd a kettőt. Azért teszem ezt, hogy igazoljam az eddig látottakat azzal, ami ma van. Így meg fogjátok érteni, – és hiteles lehet majd számotokra – amikor elmondom nektek: mit is hozhat a jövő.

Elmondtuk nektek, hogy a fény és a sötétség küzdelme a bolygón fel fog fokozódni. A küzdelem intenzitása növekedni fog. Amikor felkapcsoljátok a fényt egy sötét helyen, akkor az minden olyasfajta dolgot elkezd felfedni, amiket azelőtt még sohasem láttatok. Különösen, ha nagyon-nagyon sokáig volt sötétség. Kedveseim, a fény és a sötétség hasonlatát a magas és az alacsony fokú tudatosságra használtuk. A magasabb tudatosság az, ami a dolgok fölé és mögé lát – az alacsonyabb pedig, ami benne dagonyázik. Ahol a becsületesség magas szintű, ahol a cél sokkalta magasztosabb, mint bármi, ami valaha csak létezett – jóindulat, együttérzés, megoldás és harmónia. Ez hát a magas szintű tudatosság. Ez olyan emberi lény tudatosságát képviseli, aki ezt fogja meglátni az élete minden aspektusában. A senkinek sem ártást, a jó szándékot, ami szerint minden megoldásnak nyertes-nyertes alapúnak kell lennie a megbeszélés során. Ez még nem történt meg... de ez az, amerre a dolog tart, és az odavezető úton bizonyos dolgoknak meg kell változnia. Amikor a váltás bekövetkezett, elmondtuk nektek, hogy egy teljes évnyi átkalibrálást fog igényelni, mielőtt kifelé jöttök belőle és tényleg elkezdtek dolgozni a „kirakóson”. A kirakós pedig az: hogy több fénnyel rendelkeztek, mint gondolnátok, és csupán azért kirakós, mert a szokások, amiket a fénybe hoztok olyanok, amiket a sötétségben tanultatok meg. Tehát, az alacsony szintű tudatosság volt az, ahol éltetek és ahol túléltetek. Segített nektek jó néhány önértékelési problémát is magatokra aggatni, mivel tudtátok már, hogy magas tudatosságú személyek vagytok egy alacsony tudatosságú világban.

Mindazonáltal azt mondjuk nektek, hogy a világ elkezd megváltozni, és hogy a magasabb tudatosság végül győzni fog, ám a folyamat küzdelmes lesz. A küzdelem nem feltétlenül a tiétek lesz. A többiekkel lesz, akik mindig is a sötétségben voltak – és fogalmuk sincs arról, hogy felkapcsolták a fényt. Mondtuk nektek, hogy legyetek óvatosak és legyetek tudatában a sötétségnek! Az alacsony tudatosság nagyon ódzkodni fog a még több fénytől, és csapatokba fog összeverődni, hogy rátok ijeszthessen. Beszéltünk nektek egy seregről. Láttátok is. Sohasem létezett még ilyen sereg, mint ez: egy fizikai hadsereg a sötétségben, határok nélkül. Képzeljétek el, hogy az egyetlen dolog, amiben a sereg elmés volt, az a félelem elősegítése, hogy megtartsák olyannak, amilyen volt, hogy olyanná tegyék a küzdelmet, amilyen az azelőtt volt. A sereg eljött, figyelmeztettünk is rá bennetetek. Még csak közös nyelvük sem volt. Nem rendelkeznek azzal, amivel egy ország – határokkal –, ám mindent elvesznek, amit csak tudtak, léteznek, és terjednek. Azt is elmondtuk nektek, hogy legyőzik őket. A hírek ma azt mondják: „Majdnem megcsináltuk. Majdnem legyőztük már őket.” Ez az, amit a 3D-ben gondoltok... mert a sötétség küzd, és az emberek nem fogják könnyedén feladni. Egyszerűen csak tovább fognak menni más helyekre majd, hogy megtegyék, amit eddig is tettek. A küzdelem még mindig tart.

Figyeljetek a dolgokra, amik váratlanul felbukkannak! Ezek nyilvánvalóan mind ők lesznek, egy másik formában. Vissza akarják fordítani ezt a bolygót egy minden szinten alacsony tudatosságú bolygóba, a fény eljövetelét mellőzve – megoldás, harmónia, és jóindulat nélkül. A régi energiában akarnak tartani benneteket, mert így tudnak irányítani titeket. Ez a gazdagsággal, a kapzsisággal érkezik, és azon irányítással, ami az alacsony tudatosság velejárója. Elkezditek lassan meglátni ezt. Mi történik, amikor felkapcsoljátok a fényt egy sötét helyen? Szintén elmondtunk nektek egy kifejezést, amit erre használtunk: „nincs többé kerítésen ücsörgés”. Átadtunk egy másikat is, ami szerint: „Ha mindenki mindenkivel tud beszélni, akkor nem lesznek többé titkok.” Ez több, mint egy évtizede került átadásra. Mi történik manapság? Nos, az első dolog ez lenne:, az öreg fiúk klubjának a feloszlatása, ami titkokat rejteget. Láttátok már ezt? Ami immáron kendőzetlenül is megtörténik – az, hogy azok, akik ezeket a tisztességtelen dolgokat teszik, el fognak kezdeni megmutatkozni. Ez egyetemleges dolog, nem csupán a showbusiness-ben, nem csak a politikában, hanem mindenhol... és elkezdenek elbukni. A hősök, a komédiások, azok, akikhez a mókáért, a nevetésért, a bölcsességért, és még a törvényhozásért is fordultok. Ők elkezdik megmutatni, felfedni önmagukat. Amit tudnotok kell az az, hogy ők mindig is ilyenek voltak. Nos tehát, miért is látjuk most sokukat így leleplezve? Kedveseim, ez annak a bizonyítéka, hogy a fény jelen van a bolygón. Egy olyan fény, ami elkezd növekedni és fejlődni, ami kifogja az összeesküvés vitorlájából a szelet. Azok, akik hallgatnának ezekről a dolgokról, többé már nem teszik. Azok pedig, akik minden valószínűség ellenére, arra használták erejüket, hogy mindezt felfedjék, szinte kivétel nélkül mind nők. Ez most ennyire más. Mivel a régi tudatosságban a nő ezt sohasem tenné meg. Nem az ő felelőssége lenne, nem ő lenne az erőteljes, nem lenne meghallgatva, és ha így is lenne, akkor körülvenné egy olyan klub, ami azt mondja: „Nem ma, drágám! Nem ma.” De itt vagytok ma, és itt az idő. Látjátok a fény működését és azt, hogy a becsületesség mennyire tartós, kifizetődő és hogy változásokat hoz? Azt fogjátok mondani: „De ez nem változik meg mindenhol.” Olyan türelmetlenek vagytok. Pedig amikor megtörténik, akkor azt azoktól fogjátok tudni és látni, akik a legnagyobbat zuhantak. Kedveseim, beszéltünk már nektek ezekről a dolgokról – most pedig itt vannak.

Több is van még. A félelemről szeretnék még tanítást átadni nektek. Ez a sötét tudatosság fegyvere. Ha van olyasvalaki a bolygón – akár egy vezető, vagy akár a szomszédotok –, aki irányítani akar téged megvilágosodó, akkor mindaz, amit tenniük kell csupán annyi: hogy megfélemlít téged. A félelem érdekes dolog. Érzelemnek hívjátok, de nem az. Nem! Az egy tudatállapot – olyan sajátságos és egyedi, hogy szinte mindent képes teljesen átjárni és behálózni. Ezen tudatállapot eredménye az, hogy a félelem minden más dolgot ki tud törölni és le tud igázni az emberben. A logika tovaszáll az érzelmekkel együtt, minden távozik... és a félelem kerül előtérbe.

Adok rá néhány példát, ha nem hiszitek el, hogy valójában ez az élet sötét oldalának a fegyvere. Ha rávesznek benneteket arra, hogy féljetek, akkor bizony a hatalmukba kerítettek. Az anya kap egy telefonhívást az éjszaka közepén. A tinédzser fia nem jött haza, ő pedig aggódik érte. A hang a túlvégen azt mondja: „Itt a rendőrség.” – aztán onnantól már semmire nem is képes visszaemlékezni. Gyomron üti mindez. Mi történik legközelebb? Mik a következő szavai? Mik lesznek azok? Minden anya félelme: Mik a következő szavai? Mik lesznek azok? Ha nem vigyáz, akkor a gyomorszájában lévő félelem 3 másodpercen belül az agyában lesz, és képtelen lesz elmondani a rendőrségnek a címét, a telefonszámát, sőt talán még a nevét is. Mivel a félelem vette át az irányítást. Aztán a következő szavak hallhatóak: „Nos, elhaladtunk egy bár előtt, és a fia túl sok sört ivott, így nem engedhettük hazavezetni. Elhatároztuk, hogy hazavisszük. 10 perc múlva ott leszünk.” Aztán minden rendben lesz. Látjátok, hogy miről is beszélek? 3 másodpercetek volt a kiindulási ponttól addig, ahol a félelem átvette az irányítást. Átadok nektek erre egy felismerhető forgatókönyvet – nem is olyat, ami túlzottan szokatlan lenne manapság.

Egy repülőgéppel szálltok, és hirtelen az eltalál egy rendkívüli, alacsony légnyomásos zónát, majd a gép zuhan 300 métert. A sorok között lévő felszolgálókocsik mind felugranak a mennyezetre. Vannak emberek, akik sikoltoznak, vannak olyanok, akik be is pisilnek félelmükben. Nyers félelem. Nyers, annak a legnyersebb formájában. Valami borzasztóan nincs rendben, és mindenki meg fog halni. Ez az, amire gondoltok. Természetesen az alacsonyabb magasságon egyenesbe jöttök, összeszeditek a szétszóródott tárgyakat, megkeresitek, hogy ki sérült meg, és amilyen gyorsan csak tudtok, leszálltok. Ez megtörtént már, sokszor. Jól vagytok. Nos, hadd tegyek fel nektek egy kérdést azalatt, mikor épp 300 métert zuhantok! Kérdezzünk meg néhány embert! Itt is van Sally. „Sally, mit fogsz ma vacsorára készíteni?”, „Joe, mi a kedvenc filmed?” Hát, ez egyszerűen lehetetlen, mivel ők most épp félnek. Nyers, mindent felemésztő félelem. Minden más „kiröppent az ablakon” azon tekintetben, hogy mit kedvelnek, kik is ők, mi is következik – a félelem teljesen és totálisan átveszi az uralmat. A társam elmeséli a történetet az egyik könyvében. Nem volt véletlen, hogy a gépre helyeztem őt, mivel megvolt a lehetősége annak, hogy meghibásodjon a motor, és hát így is történt. A repülőn, ahol a kinyitott számítógépén egy közvetítésen dolgozott, a jobboldali hajtómű kigyulladt éjszaka. Az olyan tűzcsóvát hozott létre, ami négyszer hosszabb volt, mint a gép. Nagyon gyorsan haladtak, a sebesség a tüzet nagyon hosszúra elnyújtotta. A jobb oldalon lévő emberek arcából kifutott a vér, ahogy felismerték a motor felrobbanásának lehetőségét. Mi történt aztán? Elmondom én nektek. A társam nem csatlakozott a félelemhez – ez volt az ő tesztje. Intuitív módon nagyon is jól tudta, hogy nem jött el még az ő ideje. A pilóta rögvest el is oltotta a tüzet, és a motor lehűlt. De mivel most már csak egy motorral haladt, azonnal le kellett szállnia, és meg is tette. A borzalom azon pillanataiban a repülőgépen, a társam megfigyelte azt, hogy mi zajlik épp. Azt látta, hogy a legtöbb ember – a félelmen kívül – a maradék józan eszét is elvesztette. Azt csinálta, hogy a kihívásokkal teli pillanatok alatt arra ösztökélte önmagát, hogy írjon a dologról, és így is tett. Ott volt előtte a kinyitott számítógépe, és leírta azt, amit látott. Megtapasztalta, hogy mit tehet a félelem az emberekkel. Az egyik pillanatban minden rendben náluk – a másikban pedig már azt gondolják, hogy meg fognak halni.

Ezek azon fajta dolgok, amikkel a bolygó sötét tudatossága szeretne hatni rátok. Ha eléggé meg tudnak ijeszteni benneteket, akkor majd semmiféle spirituális dolog iránt nem fogtok érdeklődni. Nem akartok majd beszélni a sejtjeitekhez, nem akarjátok megtalálni a belső Istent. Minden, amit szeretnétek – az csupán a túlélés. Ez mellesleg, egy csodálatos eszköz. A félelemmel való bánásnak ugyanis vannak jó és rossz módjai is. Különösképpen az alacsony tudatosságban, a csatamezőkön. Hadd adjak nektek még egy másik példát. Ez nem ti vagytok, ez csak egy példa. Egy család ül az asztalnál. Fivérek és nővérek együtt, sokan ülik körbe az asztalt. Egy kisfiú – olyan 9 éves – problémás, gondot jelent. Mindent megtesz, amit csak tud, hogy kívül maradjon a megszokások dobozán. Valami olyat csinál az asztalnál is a szüleivel és a testvéreivel, ami messze kívül áll a dobozon, ami közel sem lenne helyénvaló az ő korában, és ezt tudja is jól – mégis megteszi. Az asztalnál csend van, mindenki tudja, hogy Johnny épp bajban van. Az apja felnéz a tányérból, lassan leteszi a villáját, és rábámul Johnny-ra. Semmit sem szól, Johnny pedig elhagyja az asztalt, és bemegy a szobájába, mert tudja, hogy mi következik. Kettes számú forgatókönyv, másik verzió. A kis Johnny neveletlenül viselkedik, az asztalnál csend, az apja pedig kirobban. Kiabál, káromkodik, még a székre is feláll, és dobálja az ételt. Nem képes kontrollálni magát. „Menj a szobádba!” A kis Johnny bemegy a szobájába, és nevet az egészen, mert megkapta, amit akart. A történetet a testvérek még évek múlva is, amikor összejönnek egy italra, újra és újra felemlegetik: „Emlékszel, amikor rávetted apát, hogy étellel dobálja meg a családot?” Majd mindannyian jót nevetnek rajta. Nos, az ok, amiért elmondtam ezt nektek az, ami most Észak-Koreával történik.

Kedveseim, ez nem egy jóslat – hanem a félelem egy leckéje. Észak-Korea vezetője hatást kíván gyakorolni a világra. Ez minden, amit tesz. A népének szeretnie kell őt, és látni azt, hogy szembe tud szállni az apjával, ami éppenséggel az Egyesült Államok. Így fenyegetőzik, közelít, mindent megtesz, csak hogy reakciót váltson ki – és meg is kapja azt. Tényleg vannak olyanok az Egyesült Államokban, akik, amikor ő valami kijelentést tesz, akár még az étellel is dobálóznának. Megkapja, amit akar. Minden egyes alkalommal, amikor tesztrakétát indít, megkapja, amit akar. Dacol az óriási tekintéllyel, miközben az emberek ezt mondják:„Óh, ez egy igazi vezető.” Ám ugyanakkor... ezt véssétek jól az eszetekbe! Ugyanakkor tudja, ha túlfeszíti a húrt, ha élesre töltött robbanófejet indítana el – ha ezt megtenné, akkor meghalna. Akkor minden megáll, a rezsimjének vége. Nem háborúba kezdene, hanem olyan eseménybe, ami valószínűleg negyedórányi érdemről szólna. Vége lenne neki is és a dinasztiájának, a vezetésének is – és senki nem maradna, akit lenyűgözhetne. Óvatosnak kell lennie, de rendelkezik egy eszközzel: ő a félelem és az „akció-reakció” mestere. Ha ezt elég hosszan csinálja, ha egy magasabb szintre tudja fejleszteni a saját fegyvereit, ha képessé válik távoltartani a többit, és túltesz önmagán: akkor az Egyesült Államok fel és le fog ugrálni, és dobálni fogja az ételt. Ez egy hasonlat. Ha elég hosszan csinálja ezt, és a fegyverei elég jók lesznek – akkor bizonyítani tud, és engedményeket kaphat. Az Egyesült Államok ezt már megtette korábban is. Ha túl erőssé válik valaki, akkor engedményeket kap. Aztán a népe ezt fogja mondani: „Elpusztítottad az óriást. Letérdelt előtted, és dolgokat adott neked. Micsoda egy vezető!” Apropó, ez csak az ő fejében van. Ha a valóságot akarjátok tudni, azt ami a gyönyörű észak-koreai lélekben történik épp: az a félelem és a rettegés. Lehet, hogy nem kaptak teljes körű ismereteket arról, hogy kik is vagytok... de tudják, hogy mit tudtok megtenni. Elég jól tudják – csakúgy, miként a vezető is tudja, hogy ha bármi rosszat lép, akkor onnan csupán már pillanatokra vannak a haláltól. Félnek tőle, nincs ebben sok szeretet egyáltalán. De ő – a saját logikája szerint – abszolút tökéletesen csinál mindent. Az általa eltervezett reakciók félelemmel teljesek. Emberek millióit félemlíti meg, akik kétségbe esve tördelik kezeiket, és boldog-boldogtalant felhívnak a lehető legőrültebb módokon és helyzetekben.

S hogy ez hatékony-e? Bizony hogy az – ez a félelem egy eszköze. Ez megtehető egy ország vezetőjével, egy apával, egy baráttal. Jöhet a főnöktől... de még akár egy orvostól is, aki belenézhet valaki szemébe, és azt mondhatja: „Nincs remény a számodra.” Kedveseim, ez egy olyan eszköz, amivel kapcsolatban már nem kell sokáig aggódnotok. Eljön a nap, amikor az emberi lény nem akarja majd a másikat meggyötörni és szenvedésre késztetni. Egy nap, amikor a kapcsolatokban is a jó szándék lesz az elsődleges irányelv. Legyen ez akár a bolygó egyik vezetője a másikkal, egy családtag a másik családtaggal, vagy egy apa a fiával. A reakció, amit kapnátok nem a csendes düh és elfojtott félelem lenne – hanem a jóindulat, a megoldás, a megértés. Ez teremti meg a jólneveltséget egy szerető családban. Megélne egy olyan vezetőség köreiben, ahol az elsődleges útmutatás a harmónia lenne. Más-más kultúrák, a dolgok végzésének más-más módjai, nagyon-nagyon különböző megközelítések – ám mindez azzal az elsődleges útmutatással, hogy az emberiség már olyan szintű közösségi együttérzéssel rendelkezik, aminek elveit követve az egyik ember nem öli meg a másikat. Kiegyensúlyozatlanság persze mindig is lesz, mint ahogy kivétel is... mindig lesz olyan, ami a normálistól eltér.

Mindaz, amit ma átadtam nektek – talán kissé túlzottan vizualizálható formában is – az a kérés, hogy maradjatok a félelmen kívül. Ha problémátok van a jelenlegi helyzettel a bolygón, akkor ne azt nézzétek! Azt kérdezhetnétek, hogy miért? „Kryon épp most mondta nekünk, hogy ne legyünk jól értesültek a saját ügyünkkel kapcsolatban!” Kedveseim, ha bármi bármikor megijeszt titeket, ha az rémisztő számotokra – akkor hagyjátok abba! Ha megvan a képességetek arra, hogy meglássátok mi ez, akkor azt is felismeritek, hogy vannak olyan lehetőségek, amiket nem láttatok meg. „Mi van, ha hibázik? Mi van, ha túllépi az egyensúlyát? Mi van, ha? Mi van, ha? Mi van, ha?” Ha valami megijeszt benneteket, akkor nem tanulmányozzátok eleget azt. Ha az tájékoztat benneteket és ismereteket ad át számotokra félelem nélkül – akkor ez már az érettség olyan szintje, amivel rendelkezhettek. Értitek a különbséget? Ha van valaki a munkahelyeteken, aki megpróbál megfélemlíteni, és megpróbál megijeszteni titeket, akkor tanuljátok meg a három másodperces szabályt! Ez itt lent indul a gyomorszájban, és mielőtt feljutna az agyba az „El fogom veszteni a munkámat!” – azt teszitek, hogy a jóindulatra gondoltok. Itt van egy férfi, vagy egy nő, akinek rossz napja van épp. Itt van egy férfi vagy egy nő, aki kiegyensúlyozatlan. „Nem leszek a kiegyensúlyozatlanság része. Jószándékot fogok sugározni feléjük. Nem fogok visszavágni. Nem fogok megbántott kiskutyaként kinézni. Nem fogok úgy reagálni, ahogyan elvárják. Jóindulatú leszek, szeretetteljes. Nem fogják a várt reakciót megkapni, nem fogok étellel dobálózni.” Ez egy hasonlat, ha netán épp most hangolódtatok a közvetítésre. Látjátok, hogy hová is akarok kilyukadni?

Megvilágosodó, tanulj a félelem eszközéről, és arról, hogy hogyan is küzdj ellene! Ha azonnal be kell hoznod a Felsőbb-Ént, akkor tedd azt! Ha a lélek szintjén kell lenned, ha meditációba kell szállnod, akkor – történjék is bármi – ott a 3 másodperces szabály! Hallotok valami olyasmiről, ami meg fog ijeszteni másokat, és ti pedig majd ott ültök azt mondván: „Nem ma! Nem számomra!” Ez az, amit a társamnak adtam át, amikor a repülőgép motorja tüzet fogott. „Nem én! Nem ma!” Az érvelése a következő volt: „Ha leszállunk, és ha gond lenne, összeszedettnek kell lennem, mert az egyik vészkijárat sorában ülök”. A társam azon kevesek közé tartozik, aki valóban figyel is azokra, akik megmondják neki, hogy mit kell tenni. Ha félni kezdene: akkor nem emlékezne semmire, nem lenne képes senkinek sem segíteni kijutni a vészkijáraton. Így ilyenformán gondolkozik. Ezen felelősség mentén érvénytelenítette és hatástalanította a felmerülő félelmet.

Mi hát a ti felelősségetek a fény iránt? Elmondom én, hogy mi is az: ismerjétek meg a félelmet, tudjátok, hogy az hogyan is működik! Ha kell, érezzétek át újra! Így tudni fogjátok majd, hogy hogyan érvénytelenítsétek. Talán ti lesztek az egyetlen józanelméjű azon emberi csoportban, akik épp félnek. Ennek vonzó hatása lesz, mert amikor a félelem megjelenik, mindenki olyan ember kezét akarja fogni, aki nem fél. Ezek lehettek ti, akik azt mondják: „Több van annál, mint amiről azt gondolod, hogy jön.”, „Rendben lesz a dolog.”, „Rendben leszünk.”, „Átjutunk ezen.”, „Nem tudhatod, azt amit nem tudsz.”

Megvilágosodók, ébredők! Ez az egyik olyan eszköz, amit el kell sajátítanotok. Annak érdekében, hogy megismerjétek és használjátok, meg kell értsétek a félelmet: hogy az hogyan is manipulál, hogyan működik, és hogy mit akar beteljesíteni látszólagosan és valójában is! A sötétség nem fog győzedelmeskedni felettetek akkor, ha már eleve számítotok rá, és ismeritek a szabályait. Ezt az üzenetet szeretetben hoztuk el nektek a mai napon – mert már annyiszor keresztülmentetek rajta, mert már féltetek eleget a múltban. Itt az ideje annak, hogy iránymutatásokkal rendelkezzetek azzal kapcsolatban, hogy hogyan haladjátok meg a félelmet, hogyan is lépjetek túl rajta! Valamint annak is, hogy megmutassuk mi is az – ahelyett, hogy csak azt mondanánk: „Itt az ideje néhány megerősítésnek: 'Rendben lesztek!'” Éreznetek kell azt! Ismernetek kell a 3 másodperces szabályt! Tudnotok kell, hogyan kezeljétek a félelmet! Kell legyen pár olyan eszközötök, amivel a Veleszületettben fogtok rendelkezni, amivel talán még a gyomrotokat is elronthatjátok néha, de nem az agyatokat – és nem a tudatosságotokat, ahol is az szilárd és stabil marad Isten szeretetének fényében.

Ennyi elég is mára. Azt szeretném, hogy kicsit másképpen hagyjátok el ezt a helyet, mint ahogyan idejöttetek! Azt akarom, hogy tudjátok, ti itt mind a fény harcosai vagytok. A fény benneteket követ, veletek akar lenni. A jóindulat a nyomotokban jár. Harmónia övezi jelenlétetek, és ha eddig ezt még nem éreztétek így – akkor lehet, hogy itt az ideje eldobni a korlátokat, megragadni a Felsőbb-Én kezét, és azt mondani: „Mutasd meg nekem! Készen állok!”

És ez így van.

Kryon

Forrás: Magyar Kryon Honlap

Dátum: 
2017. 11. 18.
Rovat: