Vallások igazságszintjei

Vallások igazságszintjei

Dr. David R. Hawkins és munkatársai kineziológiai tesztekkel állapították meg a vallások kezdeti, majd későbbi tanításainak igazságszintjét.

Bármilyen cinikusan hangzik is első hallásra, be kell ismernünk, hogy a mindennapi használatban igazságnak azt nevezhetjük, ami a pillanatnyi észlelési szintünkön szubjektív módon meggyőzőnek tűnik. Alacsonyabb tudati szinteken az állításokat igazként fogadják el, még ha illogikusak és megalapozatlanok is, és olyan tanokat hirdetnek, amelyek sem intellektu­álisan, sem gyakorlati módon nem bizonyíthatók. E jelenség nem csupán a társadalom perifériáján élő elmebajosok esetében igaz. Ártatlan embe­reket ítélnek el és zárnak börtönbe nyilvánvalóan ostoba és elfogult tanúk vallomásai alapján; s mindez sokkal gyakrabban történik meg, mint azt hajlandóak lennénk magunkban elismerni. Globális szinten pedig az olyan állandó háborúskodások, amilyenek a délszláv országok közt vagy a Kö­zel-Keleten dúlnak, a bosszú igazságosságába vetett őrült hiten alapulnak, ami viszont gyakorlatilag garantálja a soha véget nem érő konfliktust.

Néhány kivételtől eltekintve még a „béke hercegének” tartott Jézus Krisztusnak a tanításait képviselő vallások sem tiltották „jogos” esetben a háborúskodást vagy az emberölést. A „jogosság” a gyilkosok szempontjá­ból értendő; az áldozatok aligha értenének egyet az érvelésükkel. Az ilyen önmagának ellentmondó viselkedés, amely homlokegyenest ellenkezik egy hit alaptételeivel, kevésbé fog érthetetlennek tűnni, ha a kritikustényező- elemzés segítségével kalibráljuk a spirituális tanítások fejlődését – ponto­sabban fogalmazva visszafejlődését – az időben. Vegyük szemügyre ezen új megvilágításban a világ legelterjedtebb vallási tanításait!

Kereszténység

A Jézus Krisztus által eredetileg kifejtett tanokat kalibrálva 1000-es igaz­ságszint mérhető, amely ezen létsíkon az elérhető legmagasabb érték. Tanításai gyakorlásának igazságszintje azonban a II. századra már 930-ra csökkent, a VI. században pedig már csak 540-es értéken állt. A jelen­legi 498-as szint a keresztes háborúk idején, a XI. század elején állt be. A Kr. u. 325-ben bekövetkezett jelentős visszaesés nyilvánvalóan annak tulajdonítható, hogy ekkor terjedtek el a niceai zsinattól származó tanítá­sok téves értelmezései. A vallástörténészek számára érdekes lehet, hogy mekkora volt a kereszténység gyakorlásának igazságszintje mondjuk Pál apostol, Nagy Konstantin, Szent Ágoston és mások ideje előtt és után.

Megjegyzendő, hogy az ószövetség Lamsa-féle, arámi eredetiből készült fordítása 750-es értéken kalibrálható, de a Jakab király-féle, görög változat alapján készült fordítás csak 640-en. Mint ahogy a különböző fordítások igazságszintje igen eltérő, ugyanúgy igen nagy különbségek fedezhetők fel a kereszténység különböző irányzatai között is. A nagy felekezetek több­sége – a római katolicizmus, az anglikanizmus, a keresztény tudomány (és egy sor kisebb felekezeté is, például a kvékereké) – magasabb értéken kalibrálható. A kereszténység egyes speciális értelmezései, mint korunk­ban az A Course in Miracles (Csodák útja) vagy a XIV. században Eckhart mester miszticizmusa, a 600-as értéket is eléri. Az Iszlámhoz hasonlóan (lásd később) a szélsőséges fundamentalista csoportok, amelyek reakciós politikai nézeteket hirdetnek, mindössze 125-ös értéken kalibrálhatok.

Buddhizmus

Buddha tanításainak igazságszintje eredetileg szintén 1000 volt, de a Kr. u. VI. századra a gyakorlati buddhizmus átlagos igazságszintje 900­-ra csökkent. E tanítások minden más valláshoz képest kisebb mértékben gyengültek a századok során: a hinayana („kis út”) irányzat még ma is 890-­es értéken kalibrálható, a mahayana („nagy út”) irányzat pedig 960-on. A jelenkori Zen buddhizmus igazságszintje 890-en áll.

Hinduizmus

Krishna eredeti tanításai 1000-es értéken kalibrálhatok, s idővel ugyan lassan gyengültek, a jelenlegi vallásgyakorlás igazságszintje még mindig 850.

Judaizmus

Ábrahám tanításai 985-ös értéken kalibrálhatok; Mózes idején a vallás­gyakorlás igazságszintje 770 volt. A Talmud igazságszintje is 770. A mo­dern judaizmus 499-es értéken kalibrálható, az ószövetség 475-ön. A Kab­bala értéke 720, a Zoharé 730.

Iszlám

Mohamed tudati szintje 740 volt, a Korán pedig 720-as értéken kalib­rálható. Az iszlám hit központjában a szerető elfogadás és a lelki béke áll, de a gyakorlati dogma fejlődése kezdettől fogva összefonódott a területi terjeszkedés politikájával, a dzsiháddal, az iszlám vallásháborúval. A ke­resztes háborúk végére a tanítások igazságszintje drasztikusan csökkent. A modern korban a paranoiával és idegengyűlölettel jellemezhető fanatikus nacionalista vallási mozgalmak igen gyorsan elkoptatták a hit spirituális lényegét. A harcias iszlám fundamentalizmus tanításainak jelenlegi igaz­ságszintje mindössze 130.

Forrás: Dr. David R. Hawkins: ERŐ kontra erő